multiblog.hu család tagja

 Borozok.hu

Bizonyára mindenki olvasott már olyan borleírást, amely különféle fűszerek és gyümölcsök aromáival jellemezte a bort, élénk és vibráló savakról, krémes textúráról mesélt. Sokan persze minderre csak legyintenek, mondván, hogyan kerülhetne málna, áfonya, vanília vagy akár vajasság a borba? Arról, hogy ezek az aromák honnan jönnek, itt és most nem írnék – erről már több összefoglalás is született, – inkább azt magyaráznám el, miért jó, ha kóstolgatás közben tudatosan szagolunk, ízlelgetünk és tényleg megpróbáljuk megfejteni, hogy amit érzünk, az minek az illatához, ízéhez hasonlít.

Talán nem titok, hogy a tökéletes bor-étel párosítás alapja a harmónia. Az ízeknek kiegészíteniük, támogatniuk kell egymást ahhoz, hogy a megfelelő gasztronómiai élményt kapjuk. Ezt viszont csak akkor érjük el, ha mind az ételt, mind az italt jól ismerjük. Ételnél egy kicsit könnyebb dolgunk van, még akkor is, ha új fogással állunk szemben, hiszen ha végigböngésszük a receptet, fejben már szinte össze is tudjuk rakni, milyen íze lesz, ha elkészül. Boroknál – ha nincs kéznél egy részletes borleírás – akkor csak a kóstolás segít. Kizárólag így tudjuk eldönteni, hogy íze, fűszeressége, savassága alapján illik-e majd az ételünkhöz, vagy sem.

Az ősrégi alapszabály, miszerint a fehér húsokhoz fehér bort, vörös húsokhoz vörös bort igyunk, csak bizonyos keretek között működik. Rengeteg függ ugyanis a köretektől és az elkészítési módoktól is. Hiába olvastuk korábban, hogy a kacsamellhez a rozé a legjobb, ha a húst mézes-gyömbéres-narancsos mártással vagy almapürével készítették, mert akkor máris borul az egész. Báránybordához sem egyértelmű a vörösbor, ha az kuszkusszal és vajon párolt tavaszi zöldségekkel került a tányérra. Ilyen esetben inkább egy testes, érlelt, száraz fehérbor a nyerő. Például egy tokaji furmint vagy egy somlói hárslevelű.

A legtöbb klasszikus páros éppen az ízek, illatok harmóniáján alapul. Nem véletlen, hogy erdei gombás ételekhez legtöbbször a pinot noirt ajánlják, hiszen ennek a vörösbornak az egyik jellegzetessége a gombás-avaros illat. Mint ahogy jellemzően erdei gyümölcsös szószokkal, lekvárokkal kínálják a vadas fogásokat, hiszen az őz, a szarvas és a vaddisznó édeskés húsához illik az áfonya vagy a szeder. Ezek az aromák köszönnek vissza a cabernet sauvignon borokban, így általában vadételekkel együtt kiváló párost alkotnak.

Ezért fontos, hogy az étel mellett a hozzá választott bort is jól ismerjük, néhány tulajdonságaival, illatával és ízével tisztában legyünk. Akkor is, ha nem az ételhez keresünk bort, hanem fordítva. Ha megkóstoljuk, és citrusos jegyeket vélünk felfedezni a fehérborban, biztosak lehetünk abban, hogy nagyon jól fog illeni olyan ételekhez, amelyekbe került citrom vagy citromlé (például salátákhoz, halakhoz, stb.). Ha kibontunk egy traminit, a gyümölcsösség az első, amit érzünk, ezért nem fogunk nagyot hibázni, ha gyümölcsös szószokkal készült fehér húsokhoz tálaljuk. Tokaji aszúknál gyakran jelennek meg aszalt sárgabarackos, lekváros, tósztos aromák, pikáns hordófűszerek kíséretében. Ha ezek alapján keresgélünk desszertet hozzá, gyorsan eszünkbe fog jutni az ünnepekkor előszeretettel készített gyümölcskenyér. Ha kipróbáljuk együtt a kettőt, érezni fogjuk, hogy működik a párosítás. Éppen ezért érdemes a receptjeink között a borban érzett aromák alapján is keresgélni.

stefan-johnson-124186-unsplash.jpg

A bor-étel párosításon kívül van még egy fontos indok, amiért érdemes jól beleszippantani a borokba kóstoláskor. Vannak olyan aromák, amiknek semmi keresnivalójuk a borban. Ha mégis érezzük azokat, az azt jelenti, hogy hibás borba botlottunk. Ilyen például az ázott karton szaga, valamint a záptojás és az erőteljes főtt hagyma szaga is. Ha ilyennel találkozunk, ne recepteket keresgéljünk, hanem azt, hogyan tudunk leggyorsabban megszabadulni az adott tételtől.

Forrás: borvidekmania

Kategóriák

Itt Bloggerbirodalom épül!
Csatlakozz te is!